A fő különbségek a vágási pontosságban, a precíziós tartásban, a minőségi stabilitásban, a könnyű kezelhetőségben és a papírvágók biztonságában rejlenek.
A hazai gyártású papírvágó gépek technológiai színvonala elmarad a fejlett nemzetközi országokétól, elsősorban az alábbiakban:
① A vezérlőrendszer viszonylag elavult, hiányoznak az automatikus érzékelő eszközök. Az irányítási rendszerek tekintetében hazánkban csak nemrégiben kezdték el használni a PLC-ket, míg külföldi országokban már teljes körű számítógépes vezérlést alkalmaztak. A számítógépes vezérlés lehetővé teszi a különféle aktuátorok, paraméter-előbeállítások és automatikus beállítások felügyeletét és beállítását, jelentősen csökkentve a segédidőt és biztosítva a megbízható működést.
② Gyenge integráció; a hazai gyártású papírvágókhoz ritkán jár periféria, azaz vágógépsor.
③ Különbségek vannak a megjelenésben és a könnyű használatban. Egyes modern papírvágók infravörös lézeres pozicionáló rendszereket alkalmaznak a precíz vágás érdekében, és több biztonsági védelmi eszközzel vannak felszerelve, mint például biztonsági védőburkolatok és kettős indítógombok. [1] A külföldi papírvágók többnyire mikroszámítógép-vezérlésűek, míg a hazai papírvágók elsősorban digitálisan jeleníthetők meg. Különféle, biztonsági védelem nélküli mechanikus papírvágók széles körben elérhetőek és értékesítettek. A mikroszámítógéppel{6}}vezérelt papírvágók jelentik a fejlődési irányt, és gyorsan váltanak fel más vezérlési módszereket nagy léptékben.
Ha a vágó a „vágás” gomb megnyomása után kétszer mozog fel és le, azt „kettős{0}}vágásnak nevezzük. A kettős -vágás fő oka a vágó végálláskapcsoló hibája vagy a felső végálláskapcsolóval való érintkezés elmulasztása, valamint a reléérintkezők beragadása vagy lassúsága.
